Azt hiszem, nem vagyok egyedül az igénnyel, hogy valami olyasmit egyek Húsvétkor, ami egyszerre hagyományos és kicsit különleges, de mégsem jár azzal, hogy egész nap –vagy akár csak fél napot a konyhában gürcöljek. Tavaly rátaláltam egy ilyen receptre, számomra meglepő módon Nigellától. Aki ismeri, szerintem egyetért velem, hogy a receptjei ínycsiklandóak és csábítóak, de sokszor bonyolultak, vagy olyan hozzávalókat tartalmaznak, amiket nehéz beszerezni. Esetleg megveszem, de aztán még hosszú-hosszú ideig áll a szekrényben/spájzban/polcon, hiszen alapból azt a fűszert v. alapanyagot nem használom a konyhámban, csak azért az egy receptért szereztem be. Ha ráadásul nem is arat akkora sikert a főztöm, akkor még inkább pénzkidobásnak érzem a dolgot, és háromszor is meggondolom, mielőtt újabb „különlegességet” próbálok ki.
Nigella vörösáfonyamázas sonkája viszont csupa jóval kecsegtetett, és ezeket mind be is váltotta: egyszerű elkészíteni, és bár sokáig készül (na igen, sonkát időigényes dolog főzni), nem kell a konyhában töltenem az egész napot, hiszen például főzéskor sem kell mellette állni. Ja, és el ne feledjem: kicsit hagyományos, kicsit különleges, és nagyon-nagyon finom. Idén nem is kérdéses, hogy megint ezt kell készítsem.
Vörösáfonya-mázas sonka
Hozzávalók:
1,5-2 l almalé
1,5-2 l vörösáfonyalé
kb. 4 nagy evőkanál vörösáfonyadzsem
1-2 evőkanál méz
1 Sonka
1-2 fej hagyma
néhány fahéjrúd
1/2 teáskanál fahéj
1 ek paprika, vagy angol mustármag
szegfűbors
szegfűszeg
A sonkát megtisztítjuk, és egy nagy fazékban kb. 1l almalével és 1 l vörösáfonylével feltesszük főzni (Nigella 2 -2 litert ír, de én egyrészt nem akkora sonkát vettem, másrészt kisebb edénnyel indultam, így nem fért bele annyi folyadék). A főzőlébe teszünk 1-2 fej hagymát, néhány egész fahéjat, pár szem szegfűborsot. Kb. 3 órán keresztül főzzük, ügyelve rá, hogy nehogy elfőjön a leve. Ha szükséges, a megmaradt áfonya és almalével pótoljuk. Amíg a sonka fő, a vörösáfonyadzsemet a mézzel, a fahéjjal és pirospaprikával –csípőset kedvelő ínyenceknek paprika helyett angol mustármaggal- összekeverjük és felforralva kissé besűrítjük, hogy kenhető sűrűségű legyen. Főzés után a sonkát kivesszük, levágjuk róla a spárgát, a bőrt és annyi zsírt, hogy csak egy vékony réteg maradjon a húson. A zsírréteget egyik irányban, széles csíkokban átlósan bevagdossuk, aztán a másik irányban is, majd a vonalak metszéspontjába 1-1 szem szegfűszeget szúrunk. A húst bevonjuk a mázzal, és egy alufóliával kibélelt tepsibe tesszük. 200 fokon kb. 45 percig sütjük.
Vörösáfonyás sült sonka
2010.04.04. 18:19 | kocoska77 | Szólj hozzá!
Címkék: sonka nigella vörösáfonya mázas sonka
A bejegyzés trackback címe:
https://fozosuli.blog.hu/api/trackback/id/tr171894304
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.