Szintén az egyszerű levesek közül való, könnyű elkészíteni és kifejezetten finom is. Ráadásul a franciák egyik alaplevese, a bouillabaisse (francia halleves) és a pot-au-feu (marhahúsleves) mellett, ami -figyelembe véve a franciamániámat- szintén a blogra predesztinálja :) Én bort nem szoktam tenni bele, mert nekünk anélkül jobban ízlik, de aki szeretné, bátran tegyen bele.
És a legfontosabb: drága férjem legeslegkedvencebb levese, úgyhogy feltétlen szerepelnie kell a blogon, szinte szégyellem, hogy eddig említést se tettem róla... :)
De ami késik, nem múlik, íme itt van:
Hozzávalók:
(kb. 4 főre)
Kb. 3 nagyobb fej vöröshagyma ( a hagyma méretétől is függ)
1 egész fej fokhagyma
1 szál póréhagyma
kb. 50 g vaj
kb. 2 evőkanál liszt
kb. 1-1,5 l csontlé, vagy víz + 1,5 leveskocka
só, bors
cipó, vagy pirítós
reszelt sajt
A vöröshagymát megtisztítjuk és vékony csíkokra vágjuk, a fokhagymát gerezdekre szedjük és megtisztítjuk, a póréhagymát megtisztítjuk és felkarikázzuk. Egy nagyobb fazékban megolvasztjuk a vajat, beletesszük a vöröshagymát, póréhagymát, belenyomjuk a fokhagymagerezdeket, és néha átkavargatva megfonnyasztjuk. Beleszórjuk a lisztet, jól összekeverjük. Felöntjük a csontlével, vagy a vízzel és beledobjuk a leveskockát. Itt mehet bele a fehérbor is, akinek van otthon és úgy szereti. Sózzuk, borsozzuk -csak óvatosan, mert a csontlé/leveskocka is sós, érdemes kóstolgatni-, és felforraljuk a levest. Ha kész, tálalhatjuk.
Franciaországban én kétféle tálalással találkoztam:
1. az egyik a Magyarországon is elterjedt cipóban való tálalás, ekkor a cipó tetejét levágjuk, belét kiszedjük, és a tetejével együtt sütőben ropogósra sütjük (180-200 C-on, kb. 10-15 perc). A levest a cipóba belemerjük, reszelt sajttal megszórjuk.
2. Ezzel az verzióval eddig csak Franciaországban találkoztam, de nagyon szeretem: a levest egyszemélyes cserépedénykébe szedik, rátesznek egy szelet megpirított kenyeret, jól megszórják reszelt sajttal, és betolják egy kicsit a sütőbe, kb. addig, amíg a sajt rá nem olvad, és kicsit meg nem pirul a tetején.
Végül jöjjön egy harmadik, ha se cipóval, se cserépedénnyel nem rendelkezünk: A forró levest tányérba szedjük, a kenyérszeletet megpirítjuk, és a levesre tesszük, megszórjuk reszelt sajttal.
Mondanom se kell, hogy a férjemnek saját hagymaleveses edénykéje van, tőlem kapta ajándékba :)
Ennek a levesnek sok változata létezik, még saját hazájában is. Íme néhány, a teljesség igénye nélkül:
- A levesbe a végén óvatosan 1-2 tojássárgát is belekevernek.
- Lehet egyébb fűszerekkel is ízesíteni, pl. szerecsendióval, petrezselyemmel, kakukkfűvel.
- Tejszínnel is szokták dúsítani, de nekünk az a tejszín nélküli alapverzió jön be, amit Párizsban egyik kedvenc kisvendéglőnkben ettünk rendszeresen. De szép is volt...
