Ne tudjátok meg, a Zuram mennyit győzködött, mire hajlandó voltam belekezdeni a blogolásba. Idestova fél évvel ezelőtt szólt először, hogy írjak. Aztán szólt másnap, harmadnap is, és így tovább. Nehéz időszak volt :)
Rengeteget vitáztunk róla, hogy van-e egyáltalán értelme a dolognak, hiszen gasztroblogból, receptoldalból túlkínálat van a piacon. Végül ő volt az aki megfogalmazta, hogy miért kell belevágnom, amikor az mondta: "Te nem gasztroblogger vagy, hanem nagykövet. A vasárnapi ebéd nagykövete."
Ez lett tehát az ars poeticám, vagy még hangzatosabban a küldetésem. Hiszen különleges recepteket minden gasztroblogon olvashatsz - néha nálam is :) -, de azt, hogy kezdő konyhatündérként hogyan készíts igazán finomat a párodnak, hogy mitől lesz olyan ínycsiklandó a gombapörkölt, hogy napok múlva is emlegetik, azt remélem tőlem tudod meg. A legegyszerűbb ételnek is megvan a titka, amitől az étkezés eseménnyé válik, és nálam nincsenek tabuk. Ez a pörkölt forradalma, a rakott krumpli diadala :)
Már csak az kell, hogy gyere te is, olvass, kérdezz, vitatkozz! Ígérem válaszolok.