Itt a farsang, áll a bál,
keringőzik a kanál,
Csárdást jár a habverő,
bokázik a máktörő.
(Gazdag Erzsi: Itt a farsang)
Magyarországon a farsang vízkereszttől (január 6-tól) húshagyókeddig -azaz húsvét vasárnapot megelőző 40 napos böjt kezdetéig -, ill. hamvazószerdáig tart.
A magyar FARSANG szó a német (osztrák) Fasching szóból származik, és a böjtöt megelőző éjszakát hívták így.
Nálunk a farsangi rendezvények, bálok Mária Terézia uralkodása alatt, az ő hatékony közreműködésével honosodtak meg. „Az évad a legtekintélyesebbnek tartott jogászbállal kezdődött (...), a farsangot a kissé bohém, jelmezes művészbál zárta." (F. Dózsa Katalin)
A böjt előtti időszak a KARNEVÁL időszaka. Maga a szó a carne=hús szóból ered, a "carne vale" jelentése: ég veled hús -> vagyis eredetileg a fogalom a húshagyókeddet jelölte.
Farsang? Akkor móka, kacagás, álarcosbál, estély, karnevál, busójárás, fánk, sok hús és kocsonya. Ez az időszak már évszázadok óta a fékevesztett álarcos mulatságok és hatalmas lakomák időszakát jelentik, amikor farsangi bálokat, bulikat rendezünk, hogy vidámabban és gyorsabban teljen a tél, hamarabb jöjjön az édes, finom virágillatú, meleg, rügyfakasztó tavasz.
Ha buli, akkor pedig rengeteg kaja: a fánk mellett ilyenkor készül a legtöbb aprósütemény is, mint a bulik egyik jellegzetes étele. Finom, van belőle sós, húsos és édes is, nem kell melegíteni vagy melegen tartani, és lehet „futtában bekapva” vagy állva enni, nem kell hozzá terített asztal.
Járjunk kedvében azoknak, akik most ilyen recepteket keresnek: az elkövetkező napokban/hetekben főként aprósütemény recepteket olvashattok itt, reméljük mindenki talál köztük kedvére valót, akár egy bulira, akár vendékségbe, akár a gyerek farsangi mulatságára szánja, vagy csak úgy, az ebéd mellé, desszertnek.